Szakadó esőben a híd közepén állva, egy gondolat, egy érzés, egy elhagyatott járda. Egy kísértet a hátam mögött egy szót suttog halkan, közeledik hozzám, nehogy más is meghallja. Egy könnycsepp fut végig arcomon, befogom a fülem, hallani sem akarom. Utánam kiállt egy hang de már késő, a mélység magába temet, akár egy felhő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése